Lehetséges, hogy egy stílusról szóló oldalon leginkább arról kéne írnom, hogy a ruha színe és szabása alapvetően fontos, hogy jól érezzük-e magunkat egy ruhában. És persze, ezek is lényegesek. Ugyanakkor ha ez elég lenne, akkor az a darab ami megfelel ezeknek a kívánalmaknak, mindig, minden körülmény között jó lenne. És közben ez koránt sincs így.
Tényleg sokat számít, hogy az a ruha előnyös szabású-e, és a színe feldobja-e az arcunkat.
Van viszont két dolog, ami még ezeknél is fontosabb:
- Az, hogy reggel, amikor felkelünk milyen hangulatunk van. Hiába a legcsodálatosabb ruha, ha nem passzol az aznapi hangulatunkkal, le fogjuk venni. Vagy ha nem tesszük, elronthatja az egész napunkat. Mert nem vagyunk vele kompatibilisek aznap.
Előfordulhat, hogy egy klassz ruha emel a hangulatunkon?
Persze. Mondjuk 1 szintet. De ha lent vagyunk a padló alatt kettővel, és felveszünk egy harsány, igazi vidám, harsogó cuccot, amit kicsattanó pillanatainkban szoktunk viselni, azt gondolván, na majd ez feldob, csalódni fogunk. Egy ruha önmagában kevés ahhoz, hogy felemeljen a skála 10-es szintjére. Így inkább csak arra fog emlékeztetni, hogy piszkosul nem vagyunk összehangolódva a ruhánkkal, és ez még inkább lehúz.
Azokon a bizonyos napokon ott fogsz állni a gardróbod előtt, és várod, hogy megszólítson az adott darab. És ami a múlt héten még csodás volt, arra ezen a napon fintorogni fogsz és leveszed. Egyszerűen vannak ilyen napok.
Szóval nem igaz az az állítás, ha van egy jó ruhatárad, akkor bármelyik ruhát kikaphatod belőle, akár csukott szemmel is, minden jó lesz bármelyik napon. Nem lesz jó.
(Persze akinek funkcionális ruhatára van, aminek 80%-a szürke, meg fekete és benne minden hasonló fazon, őrá ezek a megállapítások nem vonatkoznak. Valószínűleg aki így viszonyul a ruhatárához, nem örömforrásként kezeli és felteszem nem is olvas engem. Én az “örömlányokhoz” szólok. Mármint hozzád, akinek öröm az élet (vagy legalább szeretnéd, ha az lenne), játék az öltözködés, tele kreativitással.
Mi lenne, ha amikor ott állsz a gardróbod nyitott ajtaja előtt, feltennéd a kérdést:
Melyik ruha kompatibilis ma velem és azzal ahogy érzem magam?
Valamelyik egyszer csak jelentkezni fog. Kitűnik a tömegből, és te érte nyúlsz. Lehet, hogy egy elbújós, vagy megúszós darab lesz. Olyan, ami sehol nem ér hozzád, csak körülleng, olyan, aminek a színe nem kelt feltűnést.
Azon a napon arra lesz szükséged, hogy eltűnj. Ezért jó, ha van pár olyan darabod, amiket éppen ezekre a napokra tartogatsz. Lehet, hogy nem ezek a legerősebbek fazonban vagy színben, és éppen ezzel érik el, hogy a túlélős napokon előbukkanjanak.
2. Apropó szín. Hiába vannak meg a neked való legjobb színek. Mégsem tudsz csak úgy benyúlni a gardróbodba és kikapni az első kezedbe akadó ruhát. Hiába imádod mondjuk a pirosat, és van belőle több darabod is.
Lesznek napok, amikor nem tudsz vele együttműködni. És ennek egyszerű okai vannak. Minden színnek van egy rezgése. Ez fizika, nem valami spiri dolog! Szóval ha aznap úgy keltél, hogy full feszkós vagy, nagy eséllyel a piros cuccban szörnyen fogod magad érezni. Mert nem a piros szín rezgésére van szükséged. Inkább valami nyugtató, regeneráló, feszültségoldó színre, mondjuk a türkizre.
És akkor még ott van, hogy milyen programod is lesz?
Nem a legszerencsésebb, ha ezeken a „mindenki hagyjon békén” napokon, pont egy fontos találkozód lesz, vagy tárgyalásra mész. Na akkor nem biztos, hogy a türkiz megfelel a dress code szabályoknak. Akkor jöhet a szürke, vagy a barna, attól függően, hogy milyen színtípus vagy.
És persze a lehető legjobb, ha a megérzéseidre, a tested üzeneteire hagyatkozol. A tested mindig tudja!
Nem véletlen, hogy vannak napok, amikor többször is átöltözünk.
Mert hiába imádjuk általában az adott ruhadarabot, ha aznap valami másra vágyik a testünk és a lelkünk.
Adjuk meg nekik azt, amire vágynak!
